Prechod na navigáciu Hlavné menu Prechod na navigáciu Hlavné menu 2 Prechod na navigáciu vodorovná

Községünk történelme

Nagybalog keletkezéséről pontos ismereteink nincsenek, azt viszont meg lehet állapítani, hogy ősrégi település. A kedvező természeti feltételek (folyó, völgykatlan, védettség a hideg északi szelek ellen stb.) befolyása már az ősember számára is lehetővé tették a megtelepülést. Ezt bizonyítja az Ortvány-dűlő alsó részén talált késői kőkorszakbeli lelet is (tűzhely, kőből pattintott szerszámok stb.). Nagyon szerény cserépleletek vannak a Péceli kultúrából. Tanulságos leletek kerültek elő a közép-bronz korszakból, melyek 1881-ben a Budapesti Nemzeti Múzeumba kerültek (hajlított pengéjű, kétkarú csákány, egy véső, hengerded és lapos tekercsek). A vándorló népek idején a jazygok eljutottak a Gömör-balogi hegységig, és itt maradtak egészen a hunok bejöveteléig. A táj északabbra eső vidékein telepedtek meg a Germán kvádok, kotinok és ószok, őket valószínűleg a bőséges fa- és vas nyersanyaga csalogatta e vidékre. A szláv megtelepedésről nagyon kevés lelet áll rendelkezésre. A magyarok a 11. században mindjárt a Hanva nemzetség letelepedése után megjelennek ezen a vidéken, és a patak nevéről veszik fel a Balog-nemzetség nevet. Béla király névtelen jegyzője is említi írásában a "Monsz Bulhadut" amit a történészek Baloghátnak neveznek, s amely valószínűleg a Balog patak fölött emel-kedik. Nagybalog a Balog patak két partján terül el. A község fekvése festőien szép. Északról és északkeletről a Gömörszepesi érchegység nyúlványa szegélyezi, mely-nek a Nagybaloghoz tartozó részét Nagyerdőnek nevezik. A Nagyerdő legmagasabb pontja a Hosszú hegyfarokban van, melynek magassága eléri az 531 méter magasságot. Ez a környék legmagasabb hegye. A Nagyerdőben újították fel a vadaskertet. A vadaskert Meleghegy felé eső részét az Óbora alkotja. Itt van a Balogvár, 442 méter magasan. Nem messze tőle húzódik a Feketetó és a Hosszútó. Ezek a tavak valamikor vízi szárnyasokkal voltak betelepítve, és el voltak látva csónakkal. Jelenleg már csak a vadkacsa keresi fel ezt a vidéket.

A Balogvárat Nagybaloggal összekötő út mellett van Széchy Mária tölgyfája. A háromszáz éves fát csak hat embernek sikerül átérnie. Az út mentén beljebb van a régi vadetető, és mellette két új vadászház. Különösen az újabbik a legigényesebb vadászok kényelmét is biztosítja. A vadászház mögött van a Lujza-park. Nevét Coburg Fülöp feleségétől, II. Lipót belga király lányától, Lujzától kapta. Ha férje itt vadászott, a grófnő ide mene-kült bánatával. Legnagyobb érdekessége a parknak egy mamutfenyő (Seguoa gigantea), mely Észak-Amerikából származik, háromezer évet is megél, és 100 mé-ter magasra is megnő. Az itt előforduló példány kb. 200 éves lehet, és kb. 20 méter magas.

A völgyet szegélyező dombon, a Szemszúró fölött a süsolyi rádióleadó hatalmas tornyai emelkednek az ég felé. A falutól Északkeletre az Érchegység nyúlványa egy szakaszon szürke és kopár, ez a Nagykő (498 m), ez alatt terülnek el a hatalmas kiterjedésű szőlők, ahol most már csak öreg gyümölcsfák teremnek. A falu északi részén emelkedik a Koháry-kastély, és körülötte a park, a Cifrakert. A parkban nagyon sok nálunk nem honos növényfaj van.

 A folyó széles völgye dilluviális horda-lék, kimondott allúvium csak a kiszélesedett völgy teknőjében található. A talajképzésben az északi részen részt vett a triászkori mészkő, a déli részén pedig a harmadkorbeli üledék, mely palakőből keletkezett. Ez a felszín hozta létre az agyagos és vályogos talajt, mely mély, de átlagosan a jó talajok közé tartozik. A talaj nagy része európai barnatalaj. Az allúviumon megtalálható az agyagos és az agyagos-homokos talaj. A Balog patak völgyét hordaléktalaj alkotja. Első írásos emléke a falunak a 13. Századra tehető, ahol még teljesen összefolyik a Balog nemzetség életének történéseivel, tetteivel, s ez a kapcsolat meg is marad egészen 1710-ig, a vár lerombolásáig. Csák Máté kiskirálysága meg-tetszik a Balog nembeli Tombold és Athfy családoknak, és a nagy hódító mellé áll-nak. Hűségük jeléül átadják neki Balog várát az összes tartozékaival együtt. Ekkor következik be az első törés a rokon família között, mivel a Széchyek Károly Róbert mellé állnak, és a rozgonyi csatában győzedelmeskednek Csák Máté fölött. A király a mellette harcoló Széchy családnak adja Balogot és az összes birtokot, bár a csa-ládi perpatvar még több mint tíz évig elhúzódik, míg Széchy Dénes szörényi bán hi-vatalosan is átveheti a birtokot. 1331-ben a falu két részre szakad, Alsó- és Felső-Balogra. Felsőbalogot ké-sőbb Vásárosbalognak említik az oklevelek, mivel 1324-ben Károly Róberttól vásár-jogot kap a falu. 1321-ben már a falu temploma is áll, melyet Szent Pongrácról neveztek el. Egyháza a papi tized évi kifizetése alapján a megye negyedik leggazdagabb, legna-gyobb egyháza közé soroltatik Csetnek, Gömör és Rozsnyó után. Nagy Lajos király pallosjogot adományoz a falunak, amit ma is jelez a kas-télytól északra elterülő Akasztóhegy dűlő neve is. Az 1400-as évek elején a Balog nemzetség négy ágra szakad (Széchy, Derencsényi, Athfy és Uzák), s ezen ágak már a leggazdagabb nagybirtokosok közé soroltatnak. 1427-ben a két Balog tele-pülés 59 egész jobbágyportájával a megye egyik legnagyobb lélekszámú faluja. Ek-kor a várhoz 11 virágzó falu tartozott. Nemcsak a gazdaság, hanem a kereskedés is fellendül a vidéken. Ezt szolgálta az a főút, amelyet az oklevelek "balogvölgyi úr-nak neveznek, ez Rimaszécstől Balogig a patak bal partján vezetett, és Meleg-hegynél a hrusói völgybe kanyarodva Hrusót, Dobrapatakot és Ratkólehotát érintve Ratkóig vezetett, majd folytatódott a Szirk—Rőce—Murány vonalon, de Rozsnyóra is el lehetett jutni Jolsván és Csetneken keresztül. Albert király halála után nagy fejet-lenség uralkodott az országban, és ez természetesen kihatott Balog életére is.

A főúri hatalmaskodások, birtokperek, az elviselhetetlen adók nyomorba döntik a települést. Ezt még tetézi a husziták megjelenése a vidéken. Derencsényi János átadja a várat és a falut a cseheknek. Ezek mindkét falut kirabolják és felgyújtják, a jobbágyok jogait és a birtokrészek leírását tartalmazó oklevelek mind odaégnek, s ez később igen nagy bonyodalmakat okoz. A falura olyan adót vetnek ki, melyet a nép nem tud fizetni, ezért az ott lakók elmenekülnek az erdősebb északi területekre. 1459-ben Hunyadi János nagy harcok árán kiűzi a vidékről a huszitákat. A Széchyektől viszont a király hűtlenség miatt elveszi Balog várát, és átadja Komjáti Ulriknak, amely később Rozgonyi Sebestyén erdélyi vajda birtokába kerül, de két év múlva újra a Széchyeké lesz. 1540-ben Bebek Ferenc kirabolja a falut, majd megtámadja a várat. Rettentő pusztítást visz végbe a vidéken. Hat év múlva az Athfyak támadnak Balogra, feltörik és kirabolják a templomot, a falu lakosságának ide rejtett vagyonát elhurcolják. Ekkor a falu lakossága nagyon megcsappan. Ráadásul eléri a vidéket a töröktámadás. A falu többször cserél gazdát, de a török a várat nem tudja bevenni. A vár kapitánya — a Széchyek megbízottja, Balog András — maroknyi csapatával minden támadást visszaver. A Törökvölgy Balogtól északkeletre a Molnártető alatt húzódik. A török, ami-kor nem tudta bevenni Balogvárát, cselhez folyamodott. Uzapanyit alatt kétfelé vált a török sereg.. A fősereg a Balog folyó mentén folytatta útját Vály felé, a másik rész Panyitot megkerülve a Nyúgaz és a Molnártető alatti völgyön, hátulról, az erdőn keresztül akarta meglepni a várvédőket. Igen ám, de Balog falu fölött van az Őr-hegy, és ennek a hegynek a tetején volt egy őrlakás. Ebben lakott az őr a család-jával, aki állandóan figyelte a Balog-völgyet. Mikor észrevette a szándékot, lóra pattant, és vitte a hírt a várba. Így nem a törököknek sikerült meglepniük a várbe-Ileket, hanem azok lepték meg őket, és szétverték a lopakodó sereget — így tartja a népi monda. A századfordulón az elbujdosott lakosok többsége visszatért falujába. 1596-ban a falu nagy része áttér a református hitre. Az ötvenes évek derekán ellensé-geskedés tör ki a reformátusok és az evangélikusok között a templom birtoklásával kapcsolatban. Ebben az ügyben nem mindennapi szerződés köttetett a két feleke-zet között. A templomot hosszában két részre osztották, az egyik fele a toronnyal a református részen maradt, a másik fél jogot kapott arra, hogy a neki jutott részt lebonthassa és az anyagából, ahol tetszik, új templomot építsen. Az összes egyházi jövedelmeket is kétfelé osztották. A béke azonban így sem állt helyre,-1660-ban ez ügyben újból kö-veteket kellet küldeni a nádorhoz. Az iskolát a reformátusok kapták meg, de az evangélikusokrik tartoztak közös erővel másikat épí-teni. Később csaknem reformátussá vált az egész helység. Alsóbalogon csak reformátusok laknak. A templom mögött van az igen nagy kiterjedésű temető. Érdekessége, hogy a környező falvakból is ide temették halottaikat. A temető Torhegy nevű dűlő-részén volt egy kocsma, ebben tartották meg a halotti torokat, innen származik a Torhegy név. 1648-ban újra betör megyénkbe a török. A legborzalmasabb idők következnek. A török nem ismer

irgalmat. Kegyetlenül adóztat, sarcolja a népet. Nincs aki betakarítsa a termést. Éhhalál tör ki a faluban. Közben megjelennek a török kiűzésére a lengyel, német és magyar zsoldosok. A katonai szállítások, a beszállásolások és a katonai robot koldusbotra juttatják a lakosságot. A törökök a lengyelek által történt kiűzetésükkor felgyújtották a falut. Ekkor már majdnem lakatlan volt Balog. Az egész településen 6 egész telek van, amit műveinek, 23 a zsellérek száma, 130 egész és fél porta teljesen lakatlan, felveri a gaz. Koháry Farkas Skultéty Máriától egy nagyobb birtokot vált magához Balogon, s ezzel megalapozza a család több mint egy évszázados jövőjét a faluban. 1691-ben Koháry adományba nyeri a királytól az egész uradalmat. Új jobbágyokat hozat. Azonnal bevezeti az árendát, mely jelentősen csökkenti a jobbágyok terheit, megváltoztatja az úrbéres viszonyokat, az egész faluban szer-ződéses megállapodást köt. Ezek a könnyítések nagyban segítenek a sanyargatott nép helyzetén. Nincs kötelező robot, az ünnepnapokat betartják, megszűnik a vallásüldözés, teljesen megváltozik a jobbágy viszonya az életet adó földhöz. 1710-ben a kuruc felkelés leverése előtt hatalmas pestisjárvány pusztít a megyében, s ez Balogot sem kerüli el. Sírokat ásni nem volt idő, csak egy nagy göd-röt ástak, ebbe dobálták bele, és oltott mésszel öntötték le a halottakat. Mikor az egyik gödör megtelt, újat ástak. Erről a szomorú eseményről tanúskodik a templom-kerítés északi oldalánál levő kisebb és nagyobb tömegsírhant. 204 ember pusztul el. 1739-ben újból országos járvány tizedeli meg a falu lakosságát. 1831-ben a kolera, tíz év múlva a tífusz pusztítja a lakosságot. Ezek a gyakori járványok és háborúskodások a lakosság nagy részét elpusz-tították, és egyben megmagyarázzák azt is, hogy miért cserélődött ki a régi lakos-ság. A falut a teljes kipusztulástól a honfoglaláskori magyarság hagyományaiból táplálkozó népi erő minden esetben megmentette. A törökdúlás előtt több kisközség is volt Balog környékén. Ezek rövid életűek voltak, és később beolvadtak Balog község határába. Jákóháza — a Mai Jákó dűlő helyén Padár és Perjése között, azon a vidéken, melyet a középkorban erdőség borított. Keletkezését irtásnak köszönheti. Építője a névadó Jákó, ő vetette meg a telep alapját. 1505-ben már puszta, beleolvad Felső-balog határába. Valószínűleg Jákónak vagy utódainak pusztulása okozta elnéptele-nedését. Szerőc — szintén erdőirtásnak köszönheti alapítását. Igen rövid életű falu volt, a mai Szerőc dűlő külső része, Szerőc puszta helyén állt. Peszétefalva — a mai Peszéti puszta helyén. Nádorispánfalva — a Perjése és a Balog patakok torkollása tájékán feküdt. Szendrő — Alsóbalog alatt a Cendrő parcellán terült el. Ez még a középkorban tönkrement. Tráj — a Rákospatak kanyarulatában, a Hosszak alsó részén. Ez Alsó és Felsőbalog után a legnagyobb település, Kisbalognak is nevezték. Hozzátartoztak a tájinak nevezett szőlők és a falusi erdők. Ezen falvak nagy része a török megszállás idején elpusztult, lakosai elme-nekültek, s visszatérő lakosok már Balogon építettek lakást maguknak.

 

(Szerző: Pál Dénes nyugalmazott pedagógus)


 

ma 2019.08.21 van

ma Jana névnapja van

Részletes naptár

webygroup
Slovenská verzia
FőoldalFőoldal